Vegyen horgászjegyet SZÉP Kártya keretből

Posted in Horgászat on 2013/04/27 by perus

Vegyen horgászjegyet SZÉP Kártya keretből

Készüljön a nagy fogásra, kapja fel a pecabotot, a csalikat és a SZÉP Kártyáját, és irány a horgásztó! A SZÉP Kártya horgászjegy vásárlására is felhasználható! A plasztik három zsebbel rendelkezik, melyek különféle szolgáltatási köröket fednek le. Az utalványkártya segítségével a cafeteria keret szállásköltségekre, vendéglátás és meleg étkezés finanszírozására, valamint szabadidős és rekreációs célokra fordítható.

olvasásának folytatása

Reklámok

Halókötés – halászat

Posted in Duna, Halászat, Háló, Tisza with tags on 2009/11/22 by perus

A halászszerszámok döntő többsége hálóból készül. A háló kötését maguk a halászok végezték, de segített a család is. Egyesek bérmunkában is vállaltak hálókötést.

A hálókötés eszközei a hálókötőtű és a hálókötődeszka (béce, börc), melyeknek a szélessége a szem bőségét is meghatározza. E két segédeszközt nem szálkásodó fából szokták faragni. A kemény fonalat fonalpuhítón átvezetve megtörik, így vetik fel a tűre. A hálókötésnek két változatát ismerték a magyar halászok. Az egyszerűbb és a régiesebb a nyakkötés vagy parasztkötés. A német céhes halászok révén terjedt el a biztosabb csomót eredményező netzkötés, melyet főleg a hivatásos halászok ismernek. A kötés menete azonos mindkét változatnál. Kezdéskor a deszkára kétszer rácsavarják a fonalat, megkötik, s az így képződött szemet egy szögre akasztják. Ebbe kötnek egymás alá annyi szemet, ahány szem hosszúra a hálót tervezik. Ezt a szemszámot elérve zsinórra szedik, s most már ezekbe a szemekbe kötik a következő sort, s a végére érve megfordulnak. Így haladnak, míg a háló mélységét el nem érik. Egy sor fél szemnek felel meg. A szemek bőségét eredetileg az ujjukkal mérték: ahány ujj belefért, akkora volt a hálószem. Az 1870-es években kiadott megyei szabályrendeletekben írták elő legelőször, majd az 1888. évi halászati törvénybe is belefoglalták (23. §) a legkisebb használható szemméretet, a 4 centimétert vagy 40 millimétert, amit a szem szárán, két csomó közt mértek (vö. Szilágyi M. 1988: 21-22, 34). Ma is ez a méret és a mérési gyakorlat, tehát például egy negyvenmilis hálószem teljes hossza 8 cm.

A kötés közben lehet szaporítani vagy fogyasztani is. Az előbbi esetben két szemet kötnek ugyanabba a szembe, az utóbbi esetben két szemet összefognak. A több száz szem hosszú nagyháló-darabokat úgy készítették, hogy az első sort egy hosszú rúdhoz kötötték, s több halászlegény ült eléje. A bal szélső addig kötötte a második sort, míg kézre esett neki, akkor a tűt átadta a mellette ülőnek, aki folytatta, majd továbbadta. Az első pedig egy új tűt kötött a második sor szélébe, és kezdte kötni a harmadikat. Ha egyedül dolgozók készítettek ilyen nagy hálót, valamilyen állványt vagy ládát szerkesztettek, amire felcsavarták a megkötött hálót. A zsák alakú hálókat körben is köthették, ha viszont lapban kötötték, utólag összevarrták.
Forrás :tankönyvtár.hu

Az utolsó pákász – népies halszerzés

Posted in Halászat, Horgászat with tags , , , on 2009/07/01 by perus

Az utolsó pákász – népies halszerzés

Halászat a Latorcán 1.

Posted in Halászat with tags , , , , on 2009/06/30 by perus

A Latorca jeges halászata 1. rész

Halászat a Latorcán 2.

Posted in Halászat with tags , , on 2009/06/30 by perus

A Latorca jeges halászata 2. rész

Pisztráng tenyésztés

Posted in Halászat, Haltenyésztés with tags , , on 2009/06/30 by perus

Pisztráng tenyésztés

Ponty tenyésztés – ponty szaporítás

Posted in Haltenyésztés with tags , , on 2009/06/30 by perus

Ponty tenyésztés – ponty szaporítás